Locsolóversek húsvéti locsoláshoz, a húsvéti jókedvhez.

Locsolóversek

Kelj föl párnáidról, szép ibolyavirág,
Nézz ki az ablakon, milyen szép a világ!
Megöntözlek téged az ég harmatával,
Teljék a tarisznya szép piros tojással!

E háznak van rózsabokra megöntözném, hogy virulna.
A kis kertész fáradsága, egy pár tojás a váltsága.

E háznak van-e rózsája? A rózsának van-e párja?
Mert ha nincsen vállalkozom, hogy a rózsát meglocsolom.

Zöld erdőben jártam kék ibolyát láttam.
El akart hervadni szabad-e locsolni?

Húsvét hétfőjén kinyílott egy rózsa,
Hajnalhasadáskor, harmat hullt le róla.
Ezüst harmat cseppent, kis üvegbe szedtem,
Egy szép barna kislányt vele megöntöztem.

Locsolóversek

Az éjjel azt álmodtam rózsa nyílt az ablakomban,
Elakart hervadni, szabad-e locsolni?

Én kis kertész legény vagyok, rózsavízzel locsolkodok.
Úgy locsolom a lányokat, mint kertész a virágokat.

Én kis diák vagyok, sokat nem kívánok,
Egy pár tojást várok, s azzal elsétálok.

Hol kitérek, hol betérek, minden hol egy tojást kérek.
Ha nem adnak vissza térek, nagymamámtól kettőt kérek.

Itt a húsvét, eljött végre, a szép lányok örömére.
Mert a lányok szép virágok, illatos víz illik rájok.
Kit húsvétkor nem locsolnak, hervadt virág lesz már holnap.
Ne fuss el hát, szép virágom, locsolásért csók jár, három!

Ajtó mellett állok, piros tojást várok.
Ha nem adják párjával, elszökök a lányával!

Piros tojás, fehér nyuszi, locsolásért jár egy puszi.

Ákom-bákom berkenye szagos húsvét reggele,
Leöntjük a virágot, visszük már a kalácsot.

E szép házba nyitottam, nefelejcset találtam,
Nem hagyhatom hervadni, meg szabad-e locsolni?

Én még kicsi vagyok, verset ezért nem is tudok.
De majd jönnek a nagyok, aztán majd mondanak azok.

Kellemes és boldog húsvétot kívánok,
Locsolkodni jöttem, hol vannak a lányok?

Locsolóversek

Ajtó mellett állok, piros tojást várok.
Ha nem adtok belőle, nem jövök el jövőre.

Rózsavizet hoztam, csak nem féltek tőle?
Gyertek hát közelebb hadd adjak belőle.

Van nálam egy kis pacsuli, leloccsintom magát.
Ha egy kicsi mázlija van, szereti a szagát.

Zöld erdőben nem jártam, kék ibolyát nem láttam.
Nem akart hervadni, nem-e kell locsolni?

Húsvét hétfő reggelén mosolyog az ég is,
Adjatok egy fél decit, mosolygok majd én is.

Zöld erdőben jártam, két őzikét láttam.
Az egyik kacsintott, ide a forintot!

Egy gondolat bánt engemet: Elfeledtem a versemet.

Locsolni jöttem, nem titkolom, szép szokás ez, úgy gondolom.
Múljon vizemtől a téli álom, bizony most én ezt kívánom.
Ha a hatása múlik is esztendőre, ígérem, itt leszek jövőre.
S nem adok az illendőre, locsolok kérdezés nélkül, nyakra, főre.

Korán reggel felébredtem, messze-messze jártam,
Tündérország kiskertjéből rózsavizet hoztam.
Na, te kislány, megöntözlek, ma van húsvét napja,
Tündököljön a két orcád, mint a piros rózsa.
Az illatos rózsavíztől megnőnek a lányok,
Zsebemben is elférnek a piros tojások.

Korán reggel útra keltem, se nem ittam, se nem ettem.
Tarisznya húzza a vállam, térdig kopott már a lábam.
Bejártam a fél világot, láttam sok-sok szép virágot.
A legszebbre most találtam, hogy öntözzem, alig vártam.
Piros tojás, fehér nyuszi, locsolásért jár egy puszi.